Előtörténet
A Call of Duty játékcím nem nevezhető egyáltalán ismeretlennek, sőt PC-n hatalmas sikereket ért el 2002-es megjelenése után (az Év Játéka is lett). Azóta megjelent az alapjátékhoz a United Offensive nevű kiegészítő lemez is. Eléggé megkésve, 2004 őszén jelenhetett meg végre a jelen konzolgenerációra a multiplatformos fejlesztésű, a PC-s változathoz képest más eseményeket feldolgozó Finest Hour.
Grafika, hangok
A játék multiplatformos fejlesztésű, így természetesen elmarad az Xbox exkluzív játékoktól megjelenítésben, de ennek ellenére szépnek tartom. A legjobban a sztálingrádi pályák tetszettek, de a havas pályák megjelenítése is szépre sikerült. A füst, tűz effekt is jó, de láttunk már szebbet. Tetszett a tankok megjelenése, nem beszélve az olyan kiváló elemekről, mint a repülők, vagy a gőzmozdony valósághű kinézete. Egyedül csak a víz, a folyók grafikájától nem estem hasra. Nekem nagyon tetszett a grafika, de ha a Big Red One-nál még egy kicsit jobban megerőltetik magukat, akkor teljesen elégedett leszek. Külön kiemelném a játék lemezének grafikáját! Nagyon ízlésnek tartom a világoskékes-fehéres színvilágból előtűnő Tigris tankot és a katonákat. A hangok rendben vannak, a puskák hangját nagyon eltalálták, egyedül a zenék lehetnének változatosabbak. Az egyedüli, ami nem tetszett az a németek hangja, kommentjei. Az Angriff (támadás), Feuer (tűz) még rendben van, de ilyesmiket is mondanak, hogy Immer weiter (mindig tovább), ezt értelmetlennek tartom. E hangok terén igazán megerőltethették volna magukat, lehettek volna összefüggő mondatok, vagy pár szó együtt, gyenge ez az alapfokon németet tanuló gyerkőc színvonal. Csak egy-két vezényszót hallunk, semmi egyebet.
A történet, a fegyverek, s minden egyéb
A program 19 pályát tartalmaz, az első, sztálingrádi rész, és a nyugati frontos utolsó többet, a középső, az afrikai hadszíntér pályáiból csak négy áll rendelkezésünkre. Normal fokozaton már nem tudunk csak úgy végigrohanni a pályákon, nekem másodszori végigjátszásra, némely pálya többszöri újrakezdésével két délutánig tartott a játék, nyilván, aki először játszik vele, annak valamivel tovább tarthat. Összességében 8-10 óra körül becsülném a végig viteléhez szükséges időt, ami a mai FPS-ek mellett nagyon jónak mondható, de a jóból sosem elég, még pár pályának örültem volna. A program online részét tekintve Live-ot és System Linket támogat, utóbbi következtében gondolom az Xbox Connectet is. Kár, jó lett volna egy osztott képernyős deathmatch mód, vagy egy Bot-okkal rendelkező offline Skirmish mód, mondjuk Sztálingrádhoz hasonló, sok búvóhellyel rendelkező deathmatch pályákkal. A játék nem rendelkezik szó szerinti történettel, mert a II. világháborúból néhány kiragadott eseményt dolgoz fel. Ennek következtében nem egy konkrét katonával háborúzunk, hanem többel, sokszor még az azonos hadszíntér egymást követő pályáin is más emberrel leszünk. Két fegyver lehet nálunk, ezek mind a puska-géppuska kategóriából kerülnek ki, pisztolyok nincsenek a játékban. Emellett többféle gránát lehet nálunk. Mint a hiányosságoknál lejjebb írom, a nálunk levő fegyverekhez kevés lőszert fogunk találni, érdemes német fegyverekre lecserélni őket a bővebb utánpótlás miatt. Véleményem szerint általánosságban (!) jobbak a német fegyverek, kedvencem a Kar98-as puska, valamint az MP40-es géppisztoly voltak, ezekkel a többihez képest jobb találati arányt tudtam elérni. Az amerikai gépfegyverek, a BAR, vagy a Thompson, de inkább az előbbi rendkívül pontatlan, folyamatos tüzelés esetén sokat pazarol. Szövetséges oldalon kiemelném az Einfieldet és az M1 Garand-ot, ezek elég jó fegyverek, jól használhatóak, beváltak nálam. Az utolsó előtti pályán felvehetünk egy M1911-es hevederes gépágyút, ez is nagyon pontatlan, német megfelelője, az MG42-es sokkal hatékonyabban kezelhető. Extra fegyver a Panzerschreck, a páncélököl, amelyet bizony majd alkalmaznunk kell többször a tankok ellen. Néhányszor használhatjuk az MG42-es géppuskafészkeket, a játék végén még egy négycsövű légvédelmi gépágyút is. Életerőnket kétféle egészségügyi csomaggal tornázhatjuk fel, van egy azonnal felhasználódó, és magunkkal vihető típusú is. Az azonnali kb. 25-30%-ot, az elraktározható kb. fél életerőcsíkot gyógyít majd. A játékban nincsenek kulcsok, kapcsolók, meg ehhez hasonló dolgok (miért is lenne egy ilyen témájú FPS-ben?), továbbjutásunk csak az objective-ek sorban teljesítésétől függ. Természetesen nem egyedül próbáljuk legyűrni a német erőket, a játék során végig legalább 2-3 társ fog kísérni minket, akik hol velünk tartanak, hol lemaradnak, hol meghalnak. Legtöbb esetben szerencsére követnek minket. Nem tudjuk Rainbow Six-szerűen menedzselni, irányítani őket, mindössze arrébb küldhetjük, és egészségügyi csomagjainkkal gyógyíthatjuk embereinket. Az Extrák menüpont alatt a behozott cheateket, valamint a Making of és Animation Reel videókat találhatjuk.
Irányítás
A játék könnyen, pontosan irányítható, az irányítás az Xbox-on megszokott FPS gombkiosztást követi főbb vonalakban, talán a meglévő fegyverünk lecserélése lassúcska kissé. A bal analóg karral mozoghatunk, a jobb karral a célkeresztet mozgathatjuk. Az Y-nal állhatunk fel, a B-vel leguggolhatunk, vagy még egyszer megnyomva kúszhatunk, az A-val a puskatussal ütést aktiválhatjuk. A fehér gomb a tárcsere, a fekete a use gomb, ezzel cserélhetjük le fegyverünket, szállhatunk be a tankba, stb. Az X-szel kézigránátot dobhatunk. A D-pad felfelé iránya a gyógyításé, a bal a fegyverváltásé, a jobbal gránátjaink között válogathatunk.
Hangulat
Egy programra szerintem igazából a hangulata nyomja rá a bélyegét. Mert hiába például a csodálatos grafika vagy zene, ha mondjuk a nehézség, vagy kezelés agyonvágja az egészet. Nos, ebből a szempontból a Finest Hour kiválóra vizsgázott nálam. Nemcsak egy szokványos, megyek-lövök FPS, a játékmenetén sokat színesít a tankkal vagy dzsippel való közlekedés, vagy az objective-k, amelyek nem a megszokott ölj meg mindenkit, hanem valamivel értelmesebb feladatokat is ad, minthogy védj meg egy M12-es löveget, vagy robbantsd fel a csatornarendszerekbe vezető létrákat, hogy a németek ne jussanak le oda, avagy Sztálingrádban foglald el a németek kommunikációs központját, mely kulcsfontosságú a város megvédése szempontjából. De emellett megemlíthetem a PC-s CoD-ból és az Ellenség a kapuknál című filmből elesett mozzanatot, hogy fegyver nélkül indulunk a játékban. Pont ehhez kapcsolódik egyetlen szomorúságom: jobban szerettem volna, ha az első pályát átveszik a PC-s CoD-ból, ott a fegyvertelenség, kétségbeesett támadás hangulata sokkal jobban átjött, az a filmhez is jobban hasonlított. Igazából a Finest Hour és a PC-s CoD sztálingrádi pályáiból kellett volna egy igen kiváló mixet csinálni, a legjobbakat összerakni egy történetté, az lett volna vágyaim netovábbja . Kiemelném a fegyvertelen indulás mellett a másik hangulatos részt, amikor az orosz mesterlövész csajjal hosszú perceken át tartanunk kell a Traktorgyárat, míg megérkezik az erősítés. Vagy amikor jönnek a bombázók, és előlük jobb, ha fedezékbe vonulunk a sérüléseket elkerülendően. Vagy Remagen kihalt, katonák által megszállt városában való harc is igen jó lett, a lövések mellett csak cipőnk kopogása hallatszik a csendben. A legutolsó pálya, a híd elfoglalása meg valami szenzációsra sikerült! Néhány társunkkal, gyalogosan kell elfoglalnunk a hidat a makacsul védekező és hátráló németektől, akik a híd túlsó végén több géppuskaállásból lőnek folyamatosan, miközben nekünk, egyedül előrekúszva kell ellenállásukat letörnünk. Szerintem egyébként ez a rész egyedül csak a G43-as távcsöves puskával megoldható, nélküle szinte esélytelen a küzdelem. Tehát összefoglalva, a játék nem unalmas, pergő, változatos, ezért is tetszett annyira nekem.
Hibák, hiányosságok
Rövid bekezdésnek szántam ezt, de aztán most, másodszor végigjátszva a játékot már jobban észrevettem a hibákat, így sajnos hosszabb lett a lista, mint vártam. Először is szerintem kicsit idétlen a katonák mozgása, forduláskor bénácska a mozgásuk (a többi rendben van, ezt prezentálja is az Animation Reel behozható extra). Előfordul gyakran a tereptárgyakba való beragadás, ez az egyik afrikai missziónál, talán a második pályán, a házak között súlyosabb, elég csúnya. Embereink, de olykor az ellenség is beragad a falba, vagy éppen egymásba. A játék során egyszer fagyást is tapasztaltam. Ezek alapján a készítők még egy kicsit dolgozhattak volna rajta. A játék nehéz is lett, a normal fokozaton már nehezen tudtam végigvinni a progit, többször nekifutva egy pályának, lehet azért, mert nem Halo 2-n nevelkedtem . Sajnos az egyik pálya sem nyerte el a tetszésemet, nevezetesen a csatornarendszeres pálya. Komolyan nem értem mi ez, hogy az utóbbi időben nincs olyan FPS, amelyben ne lenne legalább egy csatornarendszeres, sötét pálya. Mert ez szerintem abszolút nem változatos, hanem monoton, unalmas, semmi extra látványelemet nem tartalmaz, nem tudom, miért kell beletenni rengeteg játékba. A puskák is, de főképp a gépfegyverek félrehordanak, ez utóbbiak emiatt sokat pazarolnak. Biztos a korhűség miatt lett ilyen, de azért ezt is erősnek tartom. A lőszer javadalmazás is furcsa, de érthető: vagyis, mivel szövetségesként harcolunk, ezért az ellenséges területen saját fegyvereinkhez kevés lőszert találunk, sokszor érdemes lecserélni német fegyverekre a meglévőket, azokhoz bőven kapunk lőszert az elesett katonák fegyvereit felvéve. Néha hiába bújunk fedezék mögé, mégis eltalálnak a golyók. A hiányosságok végén zárásul csak egy kérdést tennék fel: mikor lehetünk már végre a másik oldallal, a németekkel?? Mert minden játékban csak a szövetségesek színeiben nyomulhatunk, mikor lesz lehetőségünk átállni a vesztesek oldalára, egy jó sztorival keretezve, akár nem feltétlenül happy enddel?
Tanácsok, tippek
Érdemes lassan, megfontoltan haladni, mindig bújjunk fedezékbe. Álló helyzetben eléggé sérülékenyek vagyunk, térden állva már jobban megvédhetjük magunkat. Fegyvereinket mindig tartsuk tele tárazva, gondolva a váratlan támadásokra, vagy az esetleges túlerőre. Tankkal haladva folyamatosan kémleljünk körbe a gyalogos, Panzerschreck-kel felszerelt katonák időben észlelése végett. Használjuk a tank belső nézetéből használható célkereszt zoomolást, a beépített gépfegyvert se hagyjuk talonban, főleg, mert végtelen lőszerrel rendelkezik - a löveghez hasonlóan. Gazdálkodjunk az egészségügyi csomagokkal jól, főleg a normal fokozaton, vagy afelett.
Végítélet
A cikkből szerintem átjött a véleményem: nekem nagyon tetszett a játék, a hibáival együtt is, sőt szerintem jobban sikerült, mint a Finest Hour-t másoló Medal of Honor: European Assault. Persze mint a neten olvasgattam, többeknek nem ilyen pozitív a véleménye a progiról, de ez természetes. Nálam bejött, telitalálatnak azért nem nevezném, de igen jól kikapcsolódtam vele. Ha értékelnem kéne, tízből nyolc és fél pontot, esetleg kilencet adnék rá. Mivel a program lassan egy éves lesz, az ára is leesett, főleg magánemberektől vásárolva, már 3000 Ft-tól vehetünk újat is belőle akár. Ennyit szerintem simán megér, sőt talán egy-két ezressel többet is, érdemes megvenni. Indokként felhoznám mellette, hogy szerintem jobban sikerült, mint a konkurrens Medal of Honor széria, és sok pozitív dolgot örökölt PC-s testvérétől.
A legközelebbi…
A másik, szerintem talán a legjobban sikerült Serious Sam cikkemhez hasonló, részletes, igényesebb tesztet szerettem volna írni erről a nagy kedvenc játékomról, remélem, elnyerte a tetszéseteket, lejött belőle, hogy miért tartom nagyon jó alkotásnak ezt a játékot. Búcsúzom a legközelebbi tesztemig, addig is olvassátok az xboxklub.hu-t .
Üdv Sidocius-nak és Secha-nak, köszönöm a cikk publikálását: Bálintka.
Mi köszönjük: A Szerk.