Unreal Championship TESZT - balintka

A PC-s tábor nagy kedvenc FPS-ének, az Unreal Tournamentnek, a 2003-as jelzéssel ellátott folytatása immár konzolra is elérkezett, ezúttal a Microsoft fekete dobozára optimalizálva. A név ezzel együtt átváltozott Unreal Championshipre. A játék esetében elmondhatjuk, hogy ez egy jól sikerült konverzió, kisebb eltérésekkel a számítógépes változathoz képest.

A gépbe a lemezt betéve a sajnos már ismert PC-s intro fogad minket (igazán csinálhattak volna másikat), amit ráadásul az első indítással ki sem nyomhatunk, így kénytelenek vagyunk végignézni, vagy erre a pár percre más elfoglaltság után nézünk. A főmenü háttérképe a PC-sre hajaz. Amennyiben rendelkezünk Live előfizetéssel, a menü is megjelenik, pontosabban ez úgy működik, hogyha a játék érzékeli a bedugott hálózati kábelt, akkor a System Link és a Live Menüket megjeleníti, attól függetlenül, hogy ténylegesen van-e kapcsolatunk. Aki gyorsan szeretne az akció közepébe kerülni, annak az Instant Action menüpontot ajánlom, a türelmesebbek belekezdhetnek a küldetésszerű Single Player módnak, ahol a végigvitt pályák arányában nyílnak meg az új játékmódok. A játékban elég sok nehézségi szint állítható be, így mindenki megtalálja a magának kedvezőt. Elsőre az két-három közül próbálkozzunk valamelyikkel.

A játékmódokról: van sima Deathmatch, Capture the flag, Teamgame, Double Domination, Survival. Előbbiek teljesen szokványosak, hasonlatosak a más FPS-ekben levőkre, utóbbi kettőt érdemes megnézni, ezek az érdekesebbek. A Double Dominationben két csapat küzd a 3 kontroll pontért, amelyeket ha mind birtoklunk, a gép elkezd visszaszámolni, és ha ez idő végéig tudjuk tartani, akkor kapunk pontot. Ezután a pontok semlegessé válnak. A Survival egy, csak a konzolos verzióban szereplő mód: mindig ketten játszanak egymás ellen, Te kezdesz a gép ellen, ha megölöd ellenfeled, egy másikat kapsz helyette egészen addig, amíg meg nem halsz. Eközben gyűjtögeted a pontokat. Ha megölnek, az utánad jövő játékos következik az életben maradt ellenfél ellen. Te csak néző lehetsz, a gép a lista végére rangsorol, és akkor jössz újra, ha kihullanak előled ellenfeleid (illetve a sor végére kerülnek ). Élvezetes játékmód, és elég időigényes.

Fontos változás a PC változathoz képest, hogy itt a pályákon megszabott a játékosok száma, tehát így elkerülték azt, hogy egy kis pályára betegyünk 15 botot. Ez jó változás, de rossz is, mert például az Asbestos pályán nem sok a maximum 6 játékos. A pályák egyébként változatosak, egy-két pályát kivettek a PC-s verzióból, de találunk helyettük újakat is. Csak annyi a baj, hogy pont nekem tetsző pályák kerültek ki (pl. CTF-Face 3). Live-ról valószínűleg új pályák, fegyverek tölthetők le a játékhoz, valamint az optimalizáló patch, ami a játék néha belassulását kiküszöböli. Ezeket sajnos Live híján nem állt módomban kipróbálni. A pályák számáról annyit, hogy lehetne több is, de ami van az szerencsére mind pofás darab.

Fegyverek is vannak, egy az egyben a PC-s változatból vették át őket, esetleg némelyik kinézete változott meg. Találunk köztük gépfegyvert, zöld trutyivetőket, repeszgránátlövőt, és az elmaradhatatlan rakétavetőt, amivel 3 rakétát tárazhat be egyszerre (szemben a sima Unreal Tournament 6 rakétájával). A legtutibb fegyver az atomrakéta, ami több embert is molekulákra szed pillanatok alatt. A fegyverek jól kezelhetők, talán ami szemet szúrt, hogy a rakétavetővel igen pontosan kell célozni.

Új feature a játékban, hogyha megölünk valakit, automatikusan elbúcsúztatjuk egy beszólással (ezt manuálisan is megtehetjük az Y gombbal), csak azt nem értem, hogy egy női játékos miért férfihangon mondja ezt?? Csapatjátékban alap parancsokat adhatunk társainknak (Y), minthogy kövessenek, menjenek a zászlóért, stb. Különböző mod-okat is adhatunk a játékhoz, mint például az igen népszerű Instagib (egylövéses halál) módot, csak nem tudtam behozni...

Az irányítás pillanatok alatt megtanulható, kézre áll az alapbeállítás is, ez is jó pont. A ravaszok szolgálnak a két tüzelési módra, A-val (vagy a jobb kart benyomva) ugorhatunk, X a fegyverváltás gombja. A joy rezgése is alkalmazkodik az adott fegyver erejéhez, különböző erősséggel rezeg, fokozva a játékélményt. Viszont ha egy idő után már zavaróvá válik, ilyenkor kapcsoljuk ki. Alapbeállításon kicsit lassan fordul a célkereszt minden irányba, ezt érdemes nagyobb érzékenységre átállítani.

Nézzük a játék főbb jellemzőit! A grafika szép, de igaz az is, hogy láttunk már ennél szebb játékot is Xbox-on (például Halo), de így is nagyon szép! Viszont ami nem tetszik, az a ritkán tapasztalható enyhe lassulás. Szaggatásnak nem nevezném, szerencsére annyira nem lassú. Néha nyílt tereken, vagy olyan helyeken lassul be kicsit, ahol sok fényforrás található (például a DMCurse3 pályán). Aki PC-n találkozott már szaggató játékkal, annak ez az apróság fel sem fog tűnni. Az ellenfeleink standard szkafander szerelése már a PC-s változatban sem tetszett, ahogy a néhányféle skin sem. Példát vehettek volna a Quake 3 sokféle skinjeiről! Az sem tetszett hogy minden karakternek ugyanaz a hangja (még a nőknek is). Minden karakternek megvan a favorit fegyvere, ha ezzel nyomul, kicsit ügyesebben kezeli a gép.

A hanghatások jók, rendben vannak, itt a probléma az, ha lejár a szám játék közben, nem kezdi újra, némaságban játszunk, ellenfeleinket így viszont a csend miatt jobban meghallhatjuk. A játékélmény is rendben van, szavatosságilag gond lehet vele, ha nincs semmiféle hálózati játékra lehetőségünk. Végigvisszük, de azért majd időnként elővesszük egy-egy partira. Hiányként róható fel, hogy a játék messze nem használja ki a DVD nyújtotta lehetőségeket, belefért volna akár még egyszer ennyi pálya is, vagy még plusz játékmódok. Persze a Live felhasználóknak ez nem lesz gond.

Összességében egy jól sikerült játék, apróbb hiányosságokkal, de aki játszott a PC-s változattal, annak szinte semmi újat nem tud nyújtani, sőt bizonyos szempontból kevesebb is annál. Érdemes minden Xbox tulajnak beszereznie!