Def Jam : Fight for NY TESZT - Shock Osugi
A játék elején egy marcona fekának (D-Mob) nyújt gyors, és főleg ingyenes transzfert a helyi rendőrség, persze akarata ellenére. A rendőrök autóját azonban "véletlen" baleset éri: beléjük hajt egy dzsip, melyet mi vezetünk. Marcona feka a kocsiba be, söprés.
Ha mindennel megvagyunk, A-t nyomva rögvest folytatódik az iméntiekben abbamaradt intro, immár azonban a lábunkon túl az arcunk is látszik a realtime animációban. D-mobot hazafurikázva találkozunk az ő kedves barátaival, akik kérdésére megtudjuk, hogy immár a gang taglistáján szerepel a mi nevünk is. Irány rögtön az edzőterem, ahol meg kell mutatnunk, mennyire vagyunk mi tökös legények.
Az edzőterem effektív a tutorial pálya, pár percben megtudjuk, hogy harcoljunk eredményesen, majd hozzánkvágnak közel két lepedőt (persze dollárban), és utunkra engednek.
A játék navigációja gyönyörű, karrierünket saját lakásunkból irányíthatjuk, ott találjuk az opciókat, térképet, stb.
Ha már pénzünk van, a Shop Districtbe (Üzleti övezet) elvándorolva felruházkodhatunk, gyúrhatunk a képességeinken, de van még tetkószalon és ékszerész is az üzletek közt. Ha kialakítottuk a designt, valamint kiválasztottuk harci stílusunkat a rendelkezésre álló ötből, már zúzhatjuk is be az első arcokat.
Egy helyszín rendszerint 4 ellenfélnek szolgál találkahelyül, ha egymás után mindet padlóra küldjük (ami nem könnyű), a helyszín eltűnik a térképről, és átadja helyét egy újnak. Természetesen ez nem minden helyszínre igaz, vannak olyan pontok is a térképen, ahol versenyeken vehetünk részt, ítt általában a "ki marad állva" szabály az érvényes, rajtunk kívül három másik ember is gyakja egymást és minket is az ilyen rendezvényeken.
Pihenésképp egy-egy bárba is betérhetünk, persze bunyó nélkül ott sem ússzuk meg. Ezeken a helyeken viszont az ellenfél legyőzése esetén választhatunk magunknak valami szemrevaló luvnyát is, ágymelegítő funkcióra.
Ha leváltjuk a csajunkat, az rendszerint beleköt az új szerzeménybe, ilyenkor a szép hölgyek bőrébe bújva óvhatjuk meg egészségi állapotunkat a másik körmeitől.
Muszáj megemlítenem, hogy a játékmenet csúnyán eltér a fair play fogalmától. Ha közel megyünk a balhét körbeálló tömeghez, a csürhe visszalök, ami nem feltétlen jön jól a számunkra, bár az ő szimpátiájukat megnyerhetjük, ha totálisan felékszerezzük-tetkózzuk-öltöztetjük figuránkat, ezzel is növelve reputációnkat. A tömeg totálisan interaktív, van úgy, hogy a kezünkbe nyomnak egy fegyvernek látszó tárgyat, de ha ellenfelünket a tömegbe lökjük, lefogják, így nagyon csúnyán összeverhetjük a delikvenst. A fairplayhez hozzá tartozik az is, hogy példának okáért egy billiárdasztalnak nekilökve emberünket, tisztességesen az arcába, és egyéb érzékeny pontjaiba léphetünk, de természetesen fekvő állapotában is kirugdoshatjuk a beleit.
A helyszínek kihasználásának sem szabtak tehát határt az alkotók, a metróaluljáróban is simán az éppen közelgő metró alá taszajthatjuk áldozatunkat, de annak sincs semmi akadálya, hogy a kollega fejét beépítsük egy - addig még működő - zenegépbe.
Összegezve a játék grafikája gyönyörű, az interakció szinte sosem látott méreteket ölt benne, és hihetetlen változatos mind a játékmenet, mind pedig a tartalom, gondolok ezalatt a többszáz féle forma ruházatra, ékszerre, és még sorolhatnám.
Az irányítás is pöpecre sikerült, nagyjából fél óra leforgása alatt már kentem-vágtam a mithogyant. A játékkal szemben negatívumot nem tudok felhozni, mivel még a storyline is erős, karakteres ízt ad a játéknak. Ha a játékkollekciótokban szerepel a Dead Or Alive, a Def Jamnek is ott a helye a polcon, közvetlen mellette: 10 PONT!