Karácsonyi Adományozás - beszámoló - teljes

Kedves Mindenki,

Első körben, ezúton is had köszönjem meg mindenkinek, aki adományával vagy egyéb módon történő hozzájárulásával segítette az akciónkat, melynek eredményeképpen karácsonyi ajándékok sokaságával leptük meg a Mónosbéli Gyermekotthon kis lakóit.

A végeredmény: 160 ezer forint pénzbeni támogatás és ezeken a képeken is látható több zsáknyi gyermekruha és plüssfigura, több doboznyi gyermekjáték, discman-ek és nem utolsó sorban egy Xbox 360 Elite pack, amihez az egyéb kiegészítőkön kívül rengeteg Xbox 360 játék és mese-, ifjúsági, ismeretterjesztő film is került, és hogy legyen min nézni, a pénzből egy fullhd-s Samsung televíziót is vettünk, és persze még ezt azt amazt Biggrin

Külön köszönet illeti meg:
- X-gen tagunkat elsősorban, aki mindannyiunkat képviselte az ünnepségen és rövid, de tartalmas beszámolóval és néhány képpel is készült
- a következő közösségi weboldalakat, akik reklámmal, hirekkel gazdagították az akció hírét: Web2Auto.hu, KonzolHQ.hu, LiveKodok.com, Konzolozz.hu, Xbox.Hu, My360.hu, Gamer365, PSPHungary, residentevil.hu
- Leguan~ tagunkat, aki a furgonját felajánlotta, és a jó kis hóesésben eljutatott oda meg vissza minket a túrán a mátrai havas utakon

És akkor a beszámoló:

csütörtök, Budapest
16:00:
Leguan megérkezett a furgonnal, én meg az I. sz. lerakóhelyen mindent becsomagolva vártam már őt, kb 15p alatt lecuccoltunk a kocsiba, mindent gondosan elhelyezve. Megjegyzem, sehol nem találtam az NFS Pro Street-et, ezért mindent kipakoltam mégegyszer és a lakást feltúrtam, akkor láttam Bali által küldött képen, hogy az momentán nála van Biggrin

16:20:
elindultunk Balihoz, a II. sz. lerakatra, ahol felvvettük a cucaink maradékát.

16:40:
indulás Mónosbélre, nyugalmas és aránylag tiszta forgalomban szépen eljutottunk Egerig, ahonnan engem már nem engedtek beleszólni a vezetésbe, de legfőképpen abba, hogy megmondjam, mi merre van Biggrin
Egeren átvágva a 25. főúton, a Mátra kanyargós, hegyes útjain lassan, de biztosan a kiadós hóesésben eljutottunk végül Mónosbélre, ahol a helyi objektum, egyik helyi örökös tagja útbaigazított minket, bár pár száz métert tévedett, de végül megérkeztünk az otthonba (a nyomunkban már ott volt X-gen tagunk is), ami gyakorlatilag az utca végén, fent a domb tetején található és a keritése másik oldalán már a Bükki Nemzeti Park található, ahonnan - későbbi elmondásuk szerint - rendszeresen járnak be szarvasok, őzikék, rókák, akik még néha az ajtót is kapargatják Smile

Sötétben voltunk, nem volt mód a fotózásra, legalábbis nem a nálunk lévő butauser géppel, de elmondhatom, hogy csodálatos helyen, csodálatosan jó levegővel megáldva üzemel az otthon, lakhelynek is bárki elfogadná...
Sok sok magas, szépen kifejlett fenyőfa, alattuk szalonnázóhely, játszótér, minden, ami kell ahhoz, hogy akár a szabadban is jól érezze magát egy gyermek.

csütörtök, Mónosbél
18:30:
Konkrétan nem tiszta, de legalább 6-8 ember várt minket tárt karokkal, gyors bemutatkozás után mindenki sorba állt a furgonnál, és gondosan, hogy a gyerekek ne vegyék észre, pitty-putty bepakoltunk a raktárhelységnek kikiálltott szobába, ahol már egyéb ajándékok is voltak becsomagolva.

Miután a munkás résszel megvoltunk, levetkőztünk, az igazgatónő végigvezetett minket az otthonnak ezen a részén, ahol az irodák és egyéb kiszolgáló helységek voltak, ami így első hangzásra érdektelennek tűnik, elárulhatom, nem volt az.
Itt volt minden látható, amit a gyerekek az otthonban készítenek, készítettek. Gyönyörű selyemfestmények, kerámiák, kézimunkák diszítettek mindent, elképesztő szépségűek... Beszéltük is, hogy simán vetekedett egyik másik mű olyan művekkel, amit az ember egy átlagos galériában lát...
Megjegyzem, körbe akartak vezetni a gyerekeknél is, ezt érthető okoból visszautasítottuk, nem szeretünk belekontárkodni a kicsik személyes életterébe...

A körbevezetés után egy kis tárgyalóban foglaltunk helyet, ahol szendvicsekke, üditővel kínáltak minket, majd a beszélgetésünk itt teljesedett be, ahol is a még akkor is majdnem hitetlenkedő munkatársaknak rendesen bemutatkoztunk, elmondtuk mi és hogyan zajlott avagy zajlik nálunk, mi is az xboxklub, kik azok és kik adták össze az ajándékokat, na nem név szerint, és persze azt, hogyan került kiválasztásra az Ő otthonuk Smile
Vicces volt, mert az igazgatónő azt mondta, Ő elsőre azt hitte, valami szélhámossal van dolga Biggrin
A magyarázat egyszerű, nincs ehhez avagy az ilyentén adományozáshoz hozzászokva...
Komoylan elmondhatom, nagyon boldogok voltak, és szerintem azt sem tudták már, hogy mivel, hogyan köszönjék meg, de azért az alábbiakban láthatjátok, hogy sikerült nekik Smile

Az alábbi képeken azokat a rajzokat és egyebeket láthatjátok, amit MI kaptunk a gyerekektől karácsonyra cserébe azért, mert rájuk gondoltunk.

Elsőként egy képeslap, amivel az otthon vezetősége mondott köszönetet nekünk:

A boríték kevésbé, de a belseje annál inkább érdekes, egy karácsonyi üdvözlőlap, amin a gyerekek és nevelők által közösen készített Betlehemest láthatjátok.

és a hátulján ez áll:

 

Természetesen ez nem minden, most jönnek csak az igazi érdekességek!

Az alábbiakat mind a gyerekek készítették kifejezetten nekünk!

aranyszállal(!) szőtt karácsonyi dísz, csipke:

mézeskalács karácsonyfa díszek, angyalka és harang, gyöngyökkel díszítve:

És akkor a rajzok, név szerint is (keresztnevükön) említve őket:

Kármen

Betti

Szabolcs

Szabolcs

Ilona Roxána

Remélem nem kell hozzá különösebben semmit se fűzni... Én a magam részéről úgy gondolom, hogy ennél szebbeket nem kaphattam volna, főleg, hogy X-gen elmondása szerint, még jobb érzés volt velük lenni az ünnep estélyén Smile

Az alábbiakban X-gen beszámolóját olvashatjátok:

"Kedves Sid,
először is, mint környékbeli szeretném én is kifejezni személyes hálámat az adományozás megszervezéséért, s lebonyolításáért, különösképp azért, mert én is csak az este folyamán szembesültem azzal, hogy az adományok jó helyre kerültek.
Nagy kár viszont, hogy kivontátok magatokat a személyes kontaktus alól a gyermekekkel. Én magam is visszakoztam kissé az ünnepségtől, és a találkozástól, talán azért is mert hallani egyet, s mást az intézeti gyermekekről általánosságban. Hát bizton állíthatom, hogy ennek a félelmemnek most alapja nem volt.
Igen, az ünnepségen is végig résztvettem, sőt még a párom is elkísért, ellensúlyozván igénytelen öltözködésemet.
Ugye csak technikai segítségnyújtásról lett volna szó, de az igazgatónő minden követ megmozgatott, hogy végig ott legyek velük. Nem bántam meg.
A 16:00-ra tervezett ceremónia minimális késéssel el is kezdődött a kiírt időpontban. A négy csoportra tagolt gyermekekhez külön-külön ment az ünneplő sereg, és hallgattuk/néztük végig az előadásaikat. Mit mondhatnék, megható volt.
Utoljára ilyen eseményen még az előadó fél szerepében tetszelegve vettem részt anno..
A klub, és az egyéb szerveződések ajándékait logikusan (korosztály szeint) szétosztva vittük sorban, kicsiknek, és nagyoknak.
Önfeledt pillanatok részeseivé váltunk mind, amikor a gyerekek lerohanták a fát, pontosabban a tövében felhalmozott rengeteg ajándékot. Klubunk -ha ugyan mondhatom így- fő ajándéka a legnagyobbakhoz került, akikhez utoljára mentünk ünnepelni.
Itt nekem dolgom szinte alig akadt, csupán kontrolláltam a szerelelést, és amint bejött a dash, engem jószerivel kitúrtak a gép elől. Itt mondom el, hogy még vissza kell mennem hozzájuk elmondani jópár dolgot, mert akkora lázban égtek az érintettek, hogy szerintem semmit nem értettek a részletekből. Mindegy volt, csak a NFS dübörögjön!
Itt jött -volna- a vacsora, mert a kedves vendégek már csak rám vártak, de apa lévén sietnem kellett haza a nagymamánál táborozó kisfiamhoz.
Summa summarum: szép volt, jó volt, ahogy azt elképzelni lehetett!
Köszönettel,
sok sikert a jövőben, és szeretetteljes ünnepeket kívánok a gyermekotthon lakói, dolgozói, és családom nevében!
X"

Képek:
És (szóismétlésből 5-ös vagyok) akkor, jöjjön pár, de csak tényleg pár kép az ünnepségről, tudjátok jól, általában ellenzem, hogy betekintést nyerjünk ebbe a mélységbe, ez a gyerekek magánélete. (a játékokat nyilván nem fogjátok mind egyben látni, a xbox 360-as játékokból is a "most szabad vele játszani" van kitéve)

Nos, remélem mindenki számára elég beszédesek a képek.

Nekem személy szerint a kislány a varázslóval a kedvencem... nézd meg jobban miért... Smile

Végül, de nem utolsó sorban az otthon igazgatónőjének hozzánk intézett soraival zárom a beszámolót:

Kedves Xboxklub Tagok!

Az idei karácsony az elmúlt idők legszebb karácsonya a mónosbéli gyermekotthon gyermekei és dolgozói számára. Az ünnepet beragyogja az a jószándék, önzetlenül hozzánk küldött sok-sok ajándék, mely a családjuktól távol, gyermekotthonunkban élő gyerekekhez ÖNÖKTŐL érkezett. A gyerekek izgalommal vették kezükbe az új játékokat, érdeklődve lapozgatták a mesekönyveket, a nagyobb lányok a „hölgyes" piperéktől is elámultak. Rugó lábú focistáink, gézengúz fiaink a sportos eszközöknek örültek a legjobban.

A szép ruhák bekerültek a szekrényekbe, hogy felvéve majd a gyerekeket melegítsék.

Az új plazma tv és az Xbox játék mindenkit lenyűgözött. Késő estig újra és újra, újabb és újabb játékok kerültek elő, az érdeklődés nem lankadt azóta sem, mindenki szeretne vele játszani.

Köszönet MINDENKINEK, akinek a fejében és a szívében megszületett a gondolat, aki érdemesnek tartott minket arra, hogy megajándékozzon egy ilyen közösség szeretetével, aki jó szívvel gondolt ránk, miközben ajándékait csomagolta.

A meleg hangulatú karácsonyi ünnepről küldöm az önmagukért beszélő képeket.

BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

Köszönettel és üdvözlettel:

                                               Istványiné Perge Gabriella

                                                           igazgató

 

(a további képek még érkezőben...)